A cookie-k segítenek minket a szolgáltatásnyújtásban. Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. Elfogadom
Termékek Menü

Melanie Joy, Ph.D.: Hatalomarchia

Ár:
4.590 Ft
4.200 Ft
Kedvezmény: 390 Ft
Kedvezmény: 8%
Az akció időtartama:
2021. 12. 15. -

Az elnyomás pszichológiájának megértésével a társadalmi átalakulás szolgálatában
 

Menny.:db

Részletes leírás

Melanie Joy, a Harvard Egyetemen végzett pszichológus, öt, több díjjal kitüntetett könyv szerzője ebben a könyvében a mindenfajta elnyomás és bántalmazás mögött meghúzódó azonos pszichológiai működést tárja fel, valamint azt a hitrendszert, amely ennek alapjául szolgál – ezt nevezi hatalomarchiának.

Joyt hosszú ideig foglalkoztatta a kérdés, hogy egyes embereket, akik szembeszállnak az elnyomás bizonyos formáival – rasszizmus, szexizmus, fajizmus, stb. –, miért nem zavarnak más elnyomási formák? Arra is kereste a választ, hogy bizonyos társadalmi igazságosságért munkálkodó emberek személyes kapcsolataikban miért működtetnek olyan dinamikákat, amelyek igazságtalanok. Mi lehet a magyarázata annak, hogy olyan emberek, akik a demokráciát és a szabadságot nagyra értékelik, sokszor mégis ezekkel az értékekkel ellentétesen szavaznak és cselekszenek?

Ebben a gondolatébresztő elemzésben Joy elénk tárja, hogyan vesz rá a hatalomarchia láthatatlan rendszere mindannyiunkat arra, hogy elfogadjuk az erkölcsi érték hierarchiáját: hogy egyes embereket és csoportokat morálisan többre vagy kevesebbre tartsunk másoknál – és ennek megfelelően bánjunk velük.

A hatalomarchia arra kondicionál bennünket, hogy olyan hatalmi dinamikákat működtessünk, amelyek sértik az integritást és a méltóságot, továbbá csoportok és egyének között igazságtalan hatalmi egyensúlytalanságokat hoznak létre. Joy leírja, hogyan tartják a – társadalmi és egyéni – hatalomarchiák magukat életben olyan kognitív torzítások által, mint a tagadás vagy igazolás; olyan narratívák által, amelyek megerősítik az erkölcsi érték hierarchiájába vetett hitet; és olyan privilégiumok által, amelyek egyeseknek járnak, míg másoknak nem. A szerző lehetőségeket is mutat a hatalomarchia átalakításához.

A hatalomarchia és a mögötte húzódó pszichológiai folyamatok bemutatásával Joy szempontokat és eszközöket ad az önmagunkért, másokért és egy együttérzőbb, igazságosabb világért végzett munkához. 

Kiadó Lelkesedés, Tanulás, Szabadság
Terjedelem 192 oldal
ISBN 978-615-81960-0-0

Vélemények

4.33
3 értékelés
5
(1)
4
(2)
3
(0)
2
(0)
1
(0)
Írja meg véleményét!
| 4 / 5 csillag!
2021. 12. 10.
Dr. Melanie Joy Hatalomarchia című könyve korunk egyik rendkívül aktuális olvasmánya. A vegán aktivista körökben ismert, világhírű, ám Magyarországon még kevésbé olvasott amerikai Harvard-diplomás szociálpszichológus hölgy legújabb könyvében az elnyomás pszichológiáját járja körül, s megoldást mutat korunk legégetőbb társadalmi problémáira.
A könyv erősen szakmai nyelvezetű ugyan, ám ez végső soron a szerző hitelességét és mondanivalójának az értékét erősíti. Kifejezetten nem egy könnyed olvasmány, viszont társadalmi aktivistáknak és vezető pozícióban dolgozó embereknek különösen ajánlott.

Péntek Csaba – A VeganFriday oldal alapítója
| 5 / 5 csillag!
2021. 12. 09.
Melanie Joy könyve megtalálja a sokszor nehezen kikísérletezhető egyensúlyt az igényes ismeretterjesztés és érthető szakirodalmi mű között.

Az elnyomó rendszerek működéséről a hatalom központi, társadalmainkat szervező erejéről az elmúlt időszakban egyre többet hallunk. Személyes tapasztalatom, hogy az összetett képet visszaadni próbáló gazdag szempontrendszer sokszor elbizonytalanít, egyes társadalmi jelenségek kapcsán gondolkodva én is éreztem magam elveszve, fókusz nélkül.
Nemcsak a kollégáim körében, hanem barátokkal, ismerősökkel folytatott viták során is tapasztalom, hogy a közös társadalmi konstruktumok megkérdőjelezése sokunkat elbizonytalanít, az addig relatíve biztosnak hitt koordináta rendszer origója eltolódni látszik.

Melanie Joy a bántalmazás természetéről is beszél, amely fogalom sajnos a magyar közbeszédben szintén előtérbe került, s nemcsak a laikus, hanem szakmai köröket is erősen megosztotta.

Izgalmas kérdést vet fel maga a címadás is: gondolkodásunk összetettebbé válásával párhuzamosan szókincsünket is szinte napról napra igyekszünk árnyalni, gazdagítani (ennek egyik példája az LMBTQIA+ betűszó további betűkkel való kiegészítése, differenciálása). Egyrészről ezen címkék megalkotása segíti az alapvetően kategorizálásra hajlamos emberi elme eligazodását a társas világban, másrészről azonban felmerül, hogy ezek a címkék, újabb és újabb fogalmak létrehozása nem a kirekesztés, elhatárolás irányába viszik-e gondolkodásunkat?

Joy az elnyomás mikro-és makrorendszerei között magabiztos közlekedési utakat jelöl ki, ami az olvasónak is magabiztosságot, vagy legalábbis biztosabb viszonyítási pontokat ad.

Az együttérzés, az éberség és jelenlét fogalmai a könyvben optimális hatalmi rendszerként bemutatott, úgynevezett együttműködő hatalom fenntartásának alapfogalmai, s emellett számomra a pszichoterápiás munka alappillérei is. A terápiában megjelenő alá-fölérendeltség (a “bölcsek kövét őrző” terapeuta és a “bölcs tanácsért terápiába betérő” páciens hibás, de sajnos gyakran még mindig felbukkanó mítosza) kérdéseiről is elmélkedésre sarkall a könyv hatalmi rendszerekről szóló elemzése.

Az aktivizmus, szövetségesség kérdései a személyes és szakmai szféra elkülönítése sok pszichológus számára okoz dilemmát. Az elmúlt év közéleti eseményei több kedves kollégámban, s bennem is elhozta a változást: az aktivizmus, kiállás nélkül úgy érzem, szakmai hitelességem csorbul. Tapasztalataim szerint mások hasznára úgy tudok lenni, ha a számomra fontos (társadalmi) ügyekben lehetőségeimhez mérten kiállok.
Az aktivizmus kapcsán tűpontos megfogalmazással él a szerző: “Ha valaki, aki szembeszáll egy társadalmi hatalomarchiával, kifejezi haragját, ezt gyakran sokkal hevesebbnek érzékelik, mint amilyen valójában. Ráadásul ilyenkor többnyire rásütik a „dühös ember” bélyeget, ahelyett, hogy úgy hivatkoznának rá: „egy személy, aki éppen dühös”; egyszerűbb egy feltételezett belső problémára összpontosítani, mint a külső körülményekre, amikért az adott személy dühös. Például amikor a nők a szexizmusról vitáznak, gyakran a harag legapróbb jele is erőszakos támadásnak minősül, és a nőket „kurva” vagy még ennél is rosszabb jelzőkkel minősítik.”

A mítoszok, kognitív torzítások meghatározó szerepének hangsúlyozása olyan (szociál) pszichológiai értelmezési keretet rajzol fel, ami nélkül a társadalmi folyamatokról való gondolkodás véleményem szerint lehetetlen.
A szerző mindezt emészthető, de nem felületes módon tálalja. (A kép talán nem véletlenül kapcsolódik szervesen a könyvben használt karnizmus-veganizmus fogalmaihoz).

Ez a könyv nemcsak a fent említett ismeretterjesztő és egyben szakmai műként értelmezhető, hanem önismereti utazásra is invitál: mit kezdünk privilégiumainkkal, illetve az azok által kapott felelősséggel? S ha felismerjük ezt a felelősséget, mihez kezdünk vele?

Melanie Joy könyve ezekre a kérdésekre ha nem is ad választ, igényes és átfogó gyűjteménynek tekinthető nemcsak privát beszélgetések, de szakmai viták megalapozásához is.

Lakos Eszter klinikai szakpszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciójának tagja
| 4 / 5 csillag!
2021. 12. 02.
Melanie Joy az egyik legnagyobb hatású vegán aktivista, aki pszichológusként, elméleti síkon keresi a válaszokat a Miért-ekre. Ezt tükrözi eddig tán legfontosabb könyve: 'Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?' Ebben nagyjából a veganizmus ellentéteként leírja és értelmezi a karnizmus kifejezést. Ebből megérthetjük, hogy a "normális" (húsevő) viselkedés valójában egyáltalán nem normális, hanem sokkal inkább tekinthető egy merev hitrendszeren alapuló, végletesen elnyomó és kegyetlen viselkedésnek.

Jelen könyvében hasonlóan nagy fába vágja a fejszéjét: felismeri, hogy az elnyomás sokféle formája között rengeteg a hasonlóság, ezeket egységes keretbe lehet foglalni, és hasonló módon lehet hozzájuk viszonyulni. Bár nem kínál könnyű és azonnali megoldást, mégis sok hasznos gondolatot találunk a könyvben. Önvizsgálatra kér minket, hiszen legőszintébb jobbító szándékunk mellett is mindannyiunkban ott rejtőznek az elnyomó mentalitás régről tanult mintái. Saját tapasztalatomból is tudom: felfedezem magamban az egyik területen, és azt hiszem, hogy sikerült elbánnom vele. Közben nem veszem észre, hogy más területeken még ugyanúgy ott lapul bennem. Főleg pszichológia iránt érdeklődőknek, és az elnyomás különböző területei ellen küzdő aktivistáknak erősen ajánlott!
Lehel Csaba - Dr. Will Tuttle: A világbéke étrend világsikerű könyv magyar fordítója és kiadója